Kapcsolattartás

Vonatkozó jogszabályok:

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 92. §
149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 27. –33. §

Polgármesteri Hivatal illetékes irodája:
Városi Gyámhivatal

Illetékességi terület:
Rakamaz, Timár, Szabolcs, Tiszanagyfalu

Ügyfélfogadás helye:
Városi Gyámhivatal, Rakamaz, Szent István út 116. fsz. (földszintl)

Hétfő	0800-1200	1230-1600
Szerda	0800-1200	1230-1700

Ügyintézők elérhetősége:

Telefon, fax: 42/570-711, 42/570-720  e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A kapcsolattartás célja, hogy a kapcsolattartásra jogosult személyek (külön élő szülő, nagyszülő, nagykorú testvér, a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa) közötti családi kapcsolatot fenntartsa, valamint a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.

A gyámhivatal a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával – tárgyalás megtartásával – rendezi. Az egyezséget a gyámhivatal határozatba foglalja.

A kapcsolattartás formái: folyamatos és időszakos.
A gyermekétől különélő szülőnek joga és egyúttal kötelessége is, hogy gyermekével kapcsolatot tartson. A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban, vagy egyéb igazolható módon tájékoztatják egymást.
Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha :

1. az a kötelezett miatt maradt el,
2. a jogosult önhibájából maradt el, amennyiben eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, vagy az előre nem látható akadály felmerülését utólag igazolja.

A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult, vagy a kötelezett a kapcsolattartást szabályozó jogerős határozatnak önhibájából ismételten nem tesz eleget.   Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a végrehajtást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül végzéssel

1. a gyermekjóléti központ kapcsolatügyeletének, illetve a gyermekjóléti szolgálatnak a közreműködését vagy a védelembe vétel elrendelését kezdeményezheti,
2. a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételét kezdeményezheti

Ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben eljárási bírságot szabhat ki. (Az eljárási bírság összege 5.000,-Ft-tól, 500.000,-Ft-ig terjedhet, mely ismételten kiszabható.)
Ha a kapcsolattartásra kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatnak a végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal

1. a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat, feltéve, hogy az elhelyezés megváltoztatása a kiskorú gyermek érdekében áll,
2. feljelentést tesz, kiskorú veszélyeztetése miatt.

A gyámhivatal kötelezi a mulasztó felet a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
Szükséges okiratok: jogerős bírósági határozat a kapcsolattartás szabályozásáról, kérelem, személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

Igénylő, kötelezett: A gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező gyermeket nevelő szülő, illetve az ország területén, vagy külföldön lakó /tartózkodó/ külön élő szülő, nagyszülő, nagykorú cselekvőképes testvér, a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa.

A kapcsolattartás szabályozására, vagy újraszabályozására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti.