Döntéshozatal, ülések

A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évente legalább hat ülést tart. Üléseit általában csütörtöki napon tartja a városháza tanácskozó termében. Üléseit más szervvel közösen, vagy ünnepélyes formában is megtarthatja.

A képviselő-testület munkatervet nem készít, akkor tart ülést, amikor az arra jogosult összehívja.

A polgármester minden ülésen beszámol a lejárt határidejű határozatok, bejelentések végrehajtásáról, a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről.

A képviselő-testület tagjait meghívóval, írásos előterjesztés csatolásával kell az ülésre összehívni.

A rendes ülésre szóló meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előter-jesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés előtt legalább 2 nappal megkapják.
A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles hívni össze a képviselők legalább egynegyedének, bizottságának vagy a polgármesternek a napirendet tartalmazó indítványára.
Az ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt egy nappal is kiküldhető a meghívó, illetőleg a képviselőtestület ülése telefonon is összehívható a sürgősség okának közlésével.

A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell.

A tájékoztatás formái:

  1. meghívó kifüggesztése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján,
  2. hangosbemondó használatával történő ismertetés, az ülést megelőző három napon át.

A képviselő-testület ülésére meg kell hívni, és az ülésen tanácskozási jog illeti meg

  1. a napirend előterjesztőjét, illetőleg a napirend tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét,
  2. a bizottság beszámolása esetén a bizottság nem képviselő tagjait.

A rendes ülés napirendjére a polgármester – ülés elnöke – tesz javaslatot az előzetesen írásban kiküldött meghívóban részletezettek szerint. Abban az esetben, ha azt módosítja, indoklási kötelezettsége van.
A meghívóban nem közölt, de az ülésen – képviselői indítványként – előterjesztett napirendek tárgyalásának elfogadásához minősített többségű szavazat szükséges. Elutasítás esetén az indítványozó csak abban az esetben élhet ugyanabban a témában képviselői indítvánnyal, ha azt előzetesen a polgármester által megjelölt bizottság megtárgyalta és javaslatát megtette a képviselő-testület felé a döntésre vonatkozóan.
Az ülés napirendjének tárgysorozatát a képviselő-testület határozza meg, egyszerű szótöbbséggel.

A tárgysorozat elfogadása előtt az előterjesztőnek megfelelő indok esetén joga van a napirendről levetetni az előterjesztést, illetve a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti azt.

Amennyiben a vita során kiderült, hogy a napirenddel kapcsolatban jelentős kérdés tisztázása válik szükségessé, a megalapozott döntés érdekében az előterjesztést a polgármester visszautalhatja az illetékes bizottsághoz, illetve azt a napirend tárgyalása során a bizottság elnöke is visszakérheti.

Szavazás


Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás történhet nyíltan vagy titkosan.
A szavazás módjára – nyílt vagy titkos – bármely képviselő javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
A szavazás kézfeltartással történik. Szavazni „igen"-nel vagy „nem"-mel vagy „tartózkodom"-mal lehet. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást megismételtetheti.
A szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben az alábbiak sze- rint kell rögzíteni:
"A Képviselő-testület ... igen, ... nem szavazattal, ... tartózkodással az alábbi (rendeletet) határozatot (alkotta) hozta".

Név szerinti szavazás

Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.
A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavazhatnak.
A név szerinti szavazásról külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

A képviselő-testület titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztásakor.
A szavazás – bélyegzővel ellátott – szavazólapon, urna igénybe-vételével történik.
Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság, mint 3 tagú szavazatszám-láló bizottság jár el.
A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megálla-pítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
A szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

  1. a szavazás helyét és napját,
  2. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
  3. a szavazás során felmerülő körülményeket,
  4. a szavazás során tett megállapításokat,
  5. a szavazás eredményét,
  6. a jelenlévők aláírásait.

Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismét-léséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.

A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett tárgy- hoz kötött és/vagy általános közmeghallgatást tart, melyen lehetővé teszi az állampolgároknak és helyi szervezeteknek a közérdekű kez- deményezések és javaslatok előterjesztését.

A közmeghallgatáson a polgárok, társadalmi szervezetek, egyéb jogi személyek képviselői tanácskozási joggal vesznek részt.

Az (1) és (2) bekezdésben megjelölteket a közmeghallgatás helyéről, idejéről, témájáról a rendezvény előtt legalább nyolc nappal kell tá- jékoztatni meghívó és hangos híradó útján.