Magánszemély kommunális adója

Vonatkozó jogszabályok

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Rakamaz Város Önkormányzatának 12/2010. (XI.16.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

 

Polgármesteri Hivatal illetékes irodája:

PÉNZÜGYI IRODA ADÓÜGY

Ügyfélfogadás helye:

Polgármesteri Hivatal Adóügy, földszint, pénztár mellett

Hétfő

0800-1200

1230-1600

Szerda

0800-1200

1230-1700

 

Ügyintézők elérhetősége:     (42) 570-704
Ügyintéző: Veisz Andrea

Vasvári Béláné

e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Iratminták, nyomtatványok:

Bevallás

MEGÁLLAPODÁS

 

Rakamaz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2010. (XI.16.) önkormányzati rendeletével 2011. január 01. napjától magánszemély kommunális adója bevezetéséről döntött.

 

Adókötelezettség terheli:

-        a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész tulajdonosát,

-        az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetetlen belterületi földrészlet tulajdonosát,

-        amennyiben az építményt, a földrészletet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya,

-        a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogának jogosultját.

Az adó alanya:

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény, illetve a telek tulajdonosa.

 

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

 

Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

 

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (pl.: haszonélvezet, használat joga, kezelői jog) terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

 

Az adó mértéke:

a) lakás esetén 3.000.-Ft/év,

b) nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész esetén 12.000.-Ft/év,

c) beépítetlen belterületi földrészlet esetén 12.000.-Ft/év,

d) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga esetén 3.000.-Ft/év.

 

Az önkormányzat rendelete alapján mentes az adó alól:

a) a lakással azonos helyrajzi számon lévő, nem lakás céljára szolgáló épület(ek), épületrész(ek),

b)  kizárólag nem lakás céljára szolgáló épületekkel, épületrészekkel beépített egy hely-rajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan esetén a második és minden további nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész,

c)       a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész rendeltetésszerű használatához szükséges földrészletet meghaladó földrészlet,

d)  a nem magánszemély tulajdonában álló szükséglakás bérleti joga.

 

A magánszemély kommunális adóját félévenként, két egyenlő részletben kell az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig megfizetni.

 

Túlfizetés átvezetése iránti kérelem

Polgármesteri Hivatal illetékes irodája:
PÉNZÜGYI IRODA ADÓÜGY

Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal Adóügy, földszint, pénztár mellett

Hétfő 0800-1200 1230-1600
Szerda 0800-1200 1230-1700


Ügyintézők elérhetősége:    

e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 
Iratminták, nyomtatványok:

Gépjárműadó


Vonatkozó jogszabályok:

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
Az adózás rendjéről 2003. évi XCII. törvény

Polgármesteri Hivatal illetékes irodája:
PÉNZÜGYI IRODA ADÓÜGY

Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal Adóügy, földszint, pénztár mellett

Hétfő 0800-1200 1230-1600
Szerda 0800-1200 1230-1700


Ügyintézők elérhetősége:     42/570-704
Ügyintéző: Vasvári Béláné
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Iratminták, nyomtatványok:

icon Bevallás adómentességről, szünetelésről

 


Adóigazolás iránti kérelem


Vonatkozó jogszabályok:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
A közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény

Polgármesteri Hivatal illetékes irodája:
PÉNZÜGYI IRODA ADÓÜGY

Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal Adóügy, földszint, pénztár mellett

Hétfő 0800-1200 1230-1600
Szerda 0800-1200 1230-1700

Ügyintézők elérhetősége:    

e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Helyi iparűzési adó

Vonatkozó jogszabály:

A helyi adókról szóló 1990. évi C törvény (továbbiakban: Htv.)

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Rakamaz Város Önkormányzatának 12/2010. (XI.16.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

 

Polgármesteri Hivatal illetékes irodája:

PÉNZÜGYI IRODA AdóÜGY

Ügyfélfogadás helye:

Polgármesteri Hivatal Adóügy, földszint, pénztár mellett

Ügyintéző: Veisz Andrea

Telefon: 42/570-704

Ügyfélfogadás ideje:

Hétfő

0800-1200

1230-1600

Szerda

0800-1200

1230-1700

 

e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Iratminták, nyomtatványok:

Bevallás ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenységről

Bevallás az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenységről

Önellenőrzési lap

Nyilatkozat adómentességről

Bejelentkezés, változás-bejelentés

 

 

A helyi adókról szóló 1990. évi C törvény (továbbiakban: Htv.), valamint Rakamaz Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 12/2010. (XI.16.) önkormányzati rendelete alapján (továbbiakban rendelet) adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.

 

Teendők az önkormányzati adóhatóság felé

  • a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell bejelentkezni az adóhatósághoz,
  • az adóévet követő év május 31-ig adóbevallást kell benyújtani és egyidejűleg az adót megfizetni,
  • az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni.
  • vállalkozó a helyi iparűzési adó előlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg,
  • ha az adóalany a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett, akkor az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell bevallania és kiegészítenie.

 

Az adó alanya:

- Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség - így bevallás-benyújtási kötelezettség - ahol székhelye, illetőleg telephelye található.

Amennyiben az adóalany székhelyén kívül telephellyel is rendelkezik, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - az adóalanynak a Htv. mellékletében meghatározott módon meg kell osztania.

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó tevékenységet folytat:

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűntetésének napjával szűnik meg. Az ideiglenes jelleggel végzett  iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó.

Az adó alapja:

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja - főszabály szerint - a nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Ha az adóalany több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztania. Az adóalap megosztásának módszereit a Htv. melléklete tartalmazza.

 

A törvény lehetőséget ad egyes esetekben az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített módon történő meghatározására:

  1. a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,
  2. az 1) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot (2009. év január 1. napja előtt a 4 millió forintot), illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot (2009. év január 1. napja előtt a 4 millió forintot) várhatóan nem haladja meg,

 

Az egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

 

Az adóalap csökkenthető az előző évre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - főben kifejezett - növekmény után 1 millió Ft/fő összeggel.

Az adó mértéke:

  • állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén 2010. december 31. napjáig az adó alap 1,7 %-a, 2011. január 1. napjától 2 %-a,
  • ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: 3.000.-Ft.

 

Az adót évente két egyenlő részletben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni Rakamaz Város Polgármesteri Hivatalának 10402142-50485454-51521029 számú helyi iparűzési adó beszedési számlájára.

Idegenforgalmi adó

Vonatkozó jogszabály:

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény

Rakamaz Város Önkormányzatának 12/2010. (XI.16.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Polgármesteri Hivatal illetékes irodája:

PÉNZÜGYI IRODA ADÓÜGY

 

Ügyfélfogadás helye:

Polgármesteri Hivatal Adóügy, földszint, pénztár mellett

Ügyintéző: Vasvári Béláné

Telefon: 42/570-704

Ügyfélfogadás ideje:

Hétfő

0800-1200

1230-1600

Szerda

0800-1200

1230-1700

e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Iratminták, nyomtatványok:

Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó bejelentkezési nyomtatvány

Nyilatkozat az idegenforgalmi adó alóli adómentesség jogcíméről

Segédlet az idegenforgalmi adó megállapításához szükséges nyilvántartás kialakításához

 

TARTÓZKODÁSI IDŐ UTÁNI IDEGENFORGALMI ADÓ

Rakamaz Város Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1.§-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Rakamaz város illetékességi területén a 9/1991. (XI.21.) rendeletével (továbbiakban: rendelet) vezette be az idegenforgalmi adót 1992. január 1. napjával.

Az adó alanya

Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakosként legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Az adó alapja és mértéke

Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

Az adó mértéke 2011. január 1.-jétől személyenként és vendégéjszakánként 250.-Ft.

Adómentesség

Mentes az adókötelezettség alól:

  1. A 18. életévét be nem töltött,
  2. A gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély,
  3. A közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folyamán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése  (fegyveres erők, rendvédelmi szervezetek jogviszonyban álló tagjai, köztisztviselők, közalkalmazottak közszolgálati kiküldetése esetén), vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
  4. Aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa, vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója.

Az adómentességre jogosító tartózkodás esetén a szállásadónak a magánszemélytől a mentességről nyilatkozatot kell beszereznie, ennek hiányában az adót meg kell fizetnie. A nyilatkozaton megjelölt adómentességre jogosító tényt a szállásadónak vizsgálnia, illetve ellenőriznie kell.

 

Az adó beszedésére kötelezett:

  • Kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető.
  • A szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutalójegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv,
  • A fizetővendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv,
  • az a)-c) pont alá nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatba átadása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától)  az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa, vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult.

Az adóbeszedésre kötelezettnek e minőségét, az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz. Az adókötelezettséget érintő változást, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül szintén be kell jelenteni az önkormányzati adóhatósághoz.

Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett állapítja meg azzal, hogy azt közli a magánszeméllyel és az adót átveszi, majd a beszedett idegenforgalmi adóról bizonylatot ad.

Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett adóról az adó alapjának, és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást kell vezetnie.

 

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

  • a vendég nevét,
  • a vendég születési helyét és idejét,
  • a vendég lakcímét;
  • a vendég személyazonosító okmányának számát,
  • a szálláshelyen tartózkodás kezdő és befejező időpontját,
  • az idegenforgalmi adó teljes összegét,
  • az idegenforgalmi adó alóli mentesség jogcímét,
  • a vendég sajátkezű aláírását.

A nyilvántartás vezetése akkor is kötelező, ha a szállásadó a magánszemélytől átvállalja az idegenforgalmi adó megfizetését.

Az adóbeszedésre kötelezettnek, az adómentes és adóköteles vendégéjszakákról, valamint az általa beszedett helyi adóról a beszedést követő hó 15. napjáig bevallást kell benyújtania és egyidejűleg a beszedett adót a Rakamaz város Polgármesteri Hivatalának 10402142-50485454-51521036 számú tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó beszedési számlájára befizetnie.

Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik bevallani és befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

 

Az adóbeszedésre kötelezettnek az adókötelezettség megszűnését követő 30 napon belül bevallást kell benyújtania az önkormányzati adóhatósághoz.

Amennyiben az adóbeszedésre kötelezett az adókötelezettségét nem teljesíti, vagy hiányosan teljesíti az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény szabályai alapján:

 

  • Magánszemély 200.000,- forintig, nem magánszemély 500.000,- forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható amennyiben bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), bevallási valamint iratmegőrzési kötelezettségét nem teljesíti, az előírt bizonylatok kiállítását, illetve nyilvántartások vezetését elmulasztja, a nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti.
  • Hibásan benyújtott bevallás esetén magánszemély 20.000,-forintig, nem magánszemély 100.000,-forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
  • Ha az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta vagy a beszedett adót nem fizette meg, a késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni vagy megfizetni elmulasztott adó összege.