KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY a szabadtéri tűzgyújtásról
- Részletek
- Megjelent: 2018. szeptember 27. csütörtök, 12:27
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nyíregyházi Katasztrófavédelmi Kirendeltségének megkeresésére a szabadtéri tüzek megelőzése érdekében a Tisztelt lakosságot az alábbiak szerint tájékoztatom:
Az elmúlt időszak (nyár vége - ősz eleje) szabadtéri tüzeinek elemzésekor megállapításra került, hogy jelentős számban keletkeznek tüzek különböző eredetű hulladékok szabad területen történő égetése miatt, ezért kérem a Tisztelt lakosságot, hogy az alábbi előírásokat tanulmányozzák és azokat a mindennapi életben a gyakorlatban is alkalmazzák.
A szabadtéri tűzgyújtási szabályokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben (a továbbiakban: OTSZ) szabályozza.
Az OTSZ a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés engedélyezésének szabályaira vonatkozóan az alábbi eljárásrendet határozta meg:
I. Belterületi szabadtéri égetés:
Az OTSZ 225. § (1) bekezdése szerint:
„225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos!”
Ennek értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály - így különösen önkormányzati rendelet – megengedi.
Rakamaz Város Önkormányzatának, a köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról szóló 7/1996. (VI.07.) KT. rendelet 18. §-a alapján:
„18. § (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen, telken – március 15-től április 30-ig és október 1-től november 15-ig tartó időszakokban – szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.
(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC., veszélyes hulladék, stb.).
(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.
(4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
(5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
(6) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.
(7) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.”
Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a Nyíregyházai Katasztrófavédelmi Kirendeltség tűzvédelmi hatósági eljárást indít.
II. Az irányított égetés engedélyezése külterületen:
Az OTSZ 226. § (1) és (3) bekezdései szerint:
„226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.
(3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.”
Kivétel:
Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja - mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) - és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni. Az új szabályozás értelmében megszűnt a bejelentés alapján történő szabadtéri tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-ában leírt erdőben végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (vágástéri hulladék égetés) és ellenőrzött tűz kivételével.
A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § - előírt hatósági engedélyt nem pótol.
Tűzgyújtási tilalom időszakában az irányított égetés – égetési engedély birtokában is – tilos!
Az OTSZ 227. § (1) és (2) bekezdése szerint:
„227. § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
(2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.”
Az észlelt tűzesetet késedelem nélkül a 105 vagy a 112-es (ingyenes) segélyhívó telefonszámon jelezni kell a tűzoltóságnak!
Rakamaz, 2018. szeptember 26.
Bodnár László sk.
polgármester