A fúrt-vagy ásott kutak vízjogi engedélyezési eljárásáról
- Részletek
- Megjelent: 2020. március 11. szerda, 12:16
Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének tájékoztatója
a fúrt-vagy ásott kutak vízjogi engedélyezési eljárásáról
Az utóbbi időben rengeteget foglalkozott a média, az engedély nélkül létesített vízilétesítmények mint például fúrt vagy ásott kutak (a továbbiakban: kutak) utólagos engedélyeztetésének fennmaradásának a témakörével.
A vonatkozó jogszabályok alapján ugyanis 1992. február 15. napjától a kutakat létesíteni, üzemeltetni, megszüntetni csak végleges vízjogi engedély alapján lehet.
Az 1992. február 15. napja előtt létesített kutak vonatkozásában:
• azon fúrt és ásott kutakra, amelyre a létesítés időpontjában a hatályos jogszabályok alapján (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) nem kellett létesítési engedélyt kérni, üzemeltetési engedélyt kell kérni,
• azon fúrt és ásott kutakra, amelyre a létesítésének időpontjában a hatályos jogszabályok alapján (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) létesítési engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell kérni,
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2018. évi módosítása értelmében (a továbbiakban: vízgazdálkodási törvény.) mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.
A vízjogi létesítési engedély nélkül vagy a vízjogi létesítési engedélytől eltérően létesített kutak vonatkozásában vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni, mely fennmaradási engedély egyben vízjogi üzemeltetési engedély is.
Itt fontos megjegyezni, hogy a fennmaradási engedélyt akkor is meg kell kérni, ha a vízilétesítményt, kutat az ingatlan tulajdonosa nem használja!
Amennyiben a fennmaradási engedély nem adható meg a vízilétesítményt, kutat meg kell szüntetni.
A kutak engedélyezésének hatásköre – a kutak műszaki, technikai paramétereinek függvényében – megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzat jegyzője, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, mint területi vízügyi hatóság között.
Azon kutak vonatkozásában az engedélyezési eljárás lefolytatása a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik ahol együttesen az alábbiak teljesülnek:
A kút a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel.
A kút épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja.
A kút nem szolgál gazdasági célú vízigényt.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút engedélyezési eljárásának a lefolytatása.
A települési önkormányzat jegyzőjéhez benyújtandó – helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak (fúrt kút vagy ásott kút vagy vert kút) vízjogi létesítése, üzemeltetése, fennmaradása és megszüntetése iránti – kérelemhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklete szerinti dokumentációt kell csatolni. (Erre vonatkozó nyomtatvány Rakamaz Város Önkormányzatának honlapjáról letölthető illetve kérhető személyesen a Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatalban (4465 Rakamaz, Szent István út 116.)
Ezen dokumentáció elkészítéséhez – a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében – 2020. január 1. napjától nem kell tervezői jogosultsággal rendelkező szakembert bevonni.
Fontos azonban, hogy a kutak fennmaradásának engedélyezése esetén a dokumentáció részét képezi a tulajdonos által aláírt nyilatkozat arról, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet.
Megjegyzendő azonban, hogy fúrt kutak esetén ezen nyilatkozatot a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. §-ában megjelölt szakembernek (pld vízkútfúró szakképesítéssel rendelkezőnek) is alá kell írnia.
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutakra vonatkozó létesítési, üzemeltetési, megszüntetési és fennmaradási engedélyezési eljárás a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontja illetve a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. melléklet 58a. pontja alapján illeték-és díjmentes eljárás.
Az ivóvíz minőségi követelményeinek teljesülése és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóság biztosítottsága érdekében szakhatóságként kell bevonni a Megyei Kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalát.
Amennyiben az üggyel kapcsolatosan egyéb kérdései merülnek fel, a Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Iroda munkatársai készséggel állnak az Önök rendelkezésére az alábbi elérhetőségeken:
Személyesen ügyfélfogadási időben: Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal (4465 Rakamaz, Szent István út 116.)
Telefonon: +36 42 42/570-700, +36 42 570-707, +36 42 570-703
Rakamaz, 2020. március 9.
Dr. Kóder László
jegyző